Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában a 17.században

2008.05.28

Az alkotmányos monarchia kialakulása Angliában a 17.században

 

Az angol gazdaság egyre gyorsuló ütemben erősödött, a textilipar fejlődése maga után vonta más iparágak fejlődését, terjedtek a manufaktúrák. 1610 és 1640 között megtízszereződött az ország külkereskedelmi forgalma. Ugrásszerűen növekedett a városi népesség száma.

 
A Stuartok politikája

II. Erzsébet halála után I. Jakab örökölte a trónt. Ő és fia, I. Károly függetleníteni akarta a királyi hatalmat, a parlament mellőzésére törekedtek. Jövedelmei emelése érdekében Károly monopóliumok árusításába kezdett. Az ez ellen lázadó polgárság számára a kálvinizmus tanai biztosították az eszmei támogatást. Az angol kálvinisták, a puritánusok két nagyobb irányzatra váltak szét.

*      Presbiteriánusokra, akik a világi egyházfelügyelők fellépését sürgették

*      Independensekre, akik független egyházközösségeket követeltek.

 

1628-ban I. Károly kénytelen volt összehívni a parlamentet, amely elfogadta a Jogok Kérvényét. Csak a parlament által is jóváhagyott adókat, jövedelmeket lehetett beszedni.

1629-től I. Károly nem hívta össze a parlamentet, a puritán skótok fellázadtak, mert nem akartak az anglikán szertartásokhoz alkalmazkodni. A felkelés leveréséhez Károlynak pénzre volt szüksége, így 1640 tavaszán összehívta a parlamentet. A testület ahelyett, hogy adókat szavazott volna meg, inkább jogokat követelt, ezért a király két hét után feloszlatta.(„rövid parlament”)

 

A király a skót háború miatt 1640 novemberében újra összehívta a parlamentet, amely kimondta hogy a jóváhagyása nélkül nem lehet feloszlatni(„hosszú parlament”).

John Pym vezetésével a parlamentnek felelős kormány megalakítását, szabad kereskedelmet és presbiteriánus egyházszervezet kiépítését követelték.

1642 elején kitört a polgárháború, a királyi seregek, a gavallérok győzelmet arattak. 1643-ban Oliver Cromwell megszerezte a „vasbordájúaknak” nevezett fanatikus puritán hadsereget. Az újnemesség és a jómódú parasztság soraiból kikerülő independensek Marston Moornál, és Nasebynél győzedelmeskedtek. Cromwell az independensek élén megszerezte a hatalmat 1648-ban.

 Hatalmát két oldalról is fenyegették:

*      Királypártiak

*      Levellerek(a seregben térnyerő egyenlősítők)

 

Az independensek kizárták a presbiteriánus képviselőket a parlamentből, és létrejött a mindössze 100 tagú „csonka parlament”, amely I. Károlyt 1649-ben halálra ítélte és lefejeztette, majd köztársaságot hozott létre.

 
Protektorátus

A királyság megszűnt, de a presbiteriánusok és levellerek háttérbe szorításával az új rend támogatóinak köre leszűkült. Cromwell hatalma egyre jelentősebb lett.

 

A katolikus írek felkelését leverték. Írországot és Skóciát Angliához csatolták. 1651-ben Cromwell elfogadtatta a hajózási törvényt, miszerint a Brit-szigetekre idegen hajó csak saját országa áruját hozhatta. Ez a törvény döntően a közvetítő kereskedelmet folytató hollandok ellen irányult.

 

Cromwell 1653-ban a parlament létszámát ismét csökkentette. Létrehozta az egyházi közösségek által jelölt tagokból a „szentek parlamentjét”. Azonban Cromwell nem volt a szentek parlamentjének intézkedéseivel megelégedve, így feloszlatta. Önmagára ruházta a végrehajtó hatalmat, lordprotektornak (kormányzó) nevezte ki magát, nyílt diktatúrát vezetett be. 1658-ban Cromwell meghalt. Egyetlen politikai erő sem akarta a protektorátust fennmaradását, de szükségesnek tartották a rend fennmaradását, így visszahívták az angol trónra II. Károlyt, akit a vallásszabadság és az új tulajdon viszonyok tiszteletben tartására köteleztek.

 
Restauráció és dicsőséges forradalom
 

II. Károly együttműködött a parlamenttel. Új politikai erők jelentek meg: a főként királyhű, anglikán főbirtokos toryk, és velük szemben a döntően polgári érdekeket védő whigek.

Károly, majd katolikus öccse, II. Jakab abszolutista kormányzásra törekedett. Szövetkeztek a franciákkal, s többször kísérletet tettek a katolicizmus legalizálására. A parlament így a holland helytartót, Orániai Vilmost hívta meg a trónra. Jakab elmenekült, így Orániai Vilmos vér nélkül került hatalomra. Ezt nevezzük dicsőséges forradalomnak.

1689-ben kiadták a Jognyilatkozatot, az angol alkotmányos monarchia alapelveit. A Jognyilatkozat kinyílvánította a polgári szabadságjogokat: gyülekezési-, vallás-, sajtó és szólásszabadságot, bírósághoz fordulás joga. Rögzítette az alkotmányos monarchia alapelveit: a királyság megmaradt, de a legfontosabb törvényhozó és ellenőrző hatalmat a parlamentnek felelős kormány gyakorolja.

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.