Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Társadalmi változások a dualizmus korában

2008.05.28
Társadalmi változások a dualizmus korában
 

 

 

A forradalom hatására a feudális társadalom szerkezete megbomlott, új osztályok keletkeztek: a vállalkozó polgárság, és az ipari munkásság. Megváltozott a mezőgazdaságból, és az iparból élők aránya is.

 

 

 

Ø       A földbirtokos osztály

 

A hatalomban két osztály osztozott: a nagybirtokos osztály és a nagypolgárság. Az állam kulcspozíciói azonban az arisztokrácia vagy a nemesi nagybirtokosok kezében voltak. A dualizmuskori társadalomra jellemző, hogy a szerzett vagyon nagyobb hangsúlyt kapott, mint az örökölt. Politikai hatalmukat a nagybirtok viszonya biztosította a parasztság tömegeivel szemben. Társadalmi befolyását pedig az úri középosztály közvetítette lefelé. A dzsentrik birtokos nemesek voltak, akiknek a szabad verseny korában a birtokállományuk fogyatkozott. Tőke és szakértelem híján a gazdálkodásuk elmaradottabb volt, mint a nagybirtokosoké vagy a polgári gazdáké, ám társadalmi súlyuk jelentős volt.

 

 

 

Ø      A polgárság

 

A polgárság felső vékony rétegét 100-150 család alkotta. A polgárok oda fordultak, ahol nagyobb haszonhoz juthattak. Pénzüket ipari, kereskedelmi és hitelvállalkozásokba forgatták. Emelkedtek a középüzemeket fejlesztő, többnyire megmagyarosodott német eredetű vállalkozók. A polgárság kicsiny, de befolyásos csoportját alkották a vagyon nélkül induló, szakmai pályát befutó bankvezérek, illetve menedzserek. A nagypolgárság nagyrészt a magyarságba beolvadó idegenekből épült fel. Nekik társadalmi tekintélyük kisebb volt az ország gazdasági életében betöltött helyénél. A nagypolgárságot a vagyonos középpolgárság és az értelmiség zárta el a kispolgári tömegektől.

 

 

 

Ø      Az úri középosztály

 

A gyűjtőmedence volt az úri jelzővel díszített középosztály. Az egyénnek könnyű volt a soraiba jutni, elég volt a takarékos tiszti rangot biztosító érettségi, ám a felemelkedő polgárnak el kellett sajátítania a dzsentri értékrendet. A dzsentri rangjához méltatlannak tartotta a fizikai munkát, az iparűzést

 

 

 

Ø      A kispolgárság

 

A kispolgárság létszámban megközelítette a munkásságot, többségük az önálló anyagi lét peremén küszködő kiskereskedő vagy iparmester volt. Ehhez a réteghez tartoztak még a lecsúszó kisnemesek, altisztek, legalacsonyabb rangú szolgáló réteg.

 

 

 

Ø      A munkásosztály

 

A magyarországi munkásosztály a korszak végére jelentős társadalmi erővé vált. A legjobban képzett és fizetett szakmunkások közül eleinte sokan külföldről érkeztek. A magyar nemzetiségű munkások aránya nagy volt a munkásosztályon belül, a munkásság aránya is nagy volt, nagyrészük üzemekben dolgozott.

 

 

 

Ø      A parasztság

 

A társadalom széles, és szilárd talapzatát a parasztság alkotta. A jobbágyfelszabadítás után az egységes jobbágyság is felbomlott. A parasztság több mint fele falun lakó, mezőgazdasából élő bérmunkás volt. A birtokos parasztság életszínvonala kissé emelkedett, ez leginkább a tartalmasabb táplálkozásban mutatkozott meg. Ezekben az években vált a föld a legnagyobb értékké. A birtokos parasztság körében terjedt el az egykézés.

 

 

 

Munkásmozgalmak

 

    Az első munkásszervezet a Buda-Pesti Munkásegylet 1868-ban jött létre. Megalakulásakor Jókai Mór és Vidats János védnökösködött. Nem sokkal később megalakult az Általános Munkásegylet, alapítói Ferdinand Lasalle hatására nem engedték meg az önsegélyezést, és a munkáspolitizálás útjára léptek. Szorgalmazták az általános választójogot, hogy munkás termelő társulásokat hozzanak létre. Megalakult a Munkás Betegsegélyező és Rokkantpénztár is. A párizsi kommün fordulatot jelentett a magyarországi munkásmozgalom történetében. A szervezett munkások tüntetésekkel nyilvánították ki rokonszenvüket. Az általános Munkásegylet vezetőit letartóztatták azzal a váddal, hogy az I. Internacionálé, azaz az idegen szervezet fölbujtására cselekedtek. Az ún. hűtlenségi per 1872-ben a vádlottak fölmentésével     végződött.

 

   A sajtószabadság szellemében megjelenhetett egy munkás hetilap. A párizsi kommün munkaügyi biztosát, Frankel Leót Magyarország nem adta ki Franciaországnak, ahol halálbüntetés várt volna rá. Frankel szorosabb szervezeti formát szeretett volna a munkásegyleteknek. 1880-ban megalakult a Magyarországi Általános Munkáspárt, ami később felvette a Magyarországi Szociáldemokrata Munkáspárt nevet. A párt sürgette a polgári szabadságjogok kiterjesztését, s végső célként a termelőeszközök közös birtoklását tűzte ki célul.

 

    Az agrárproletárok mozgalmai a Viharsarokban voltak a legjelentősebbek. A falusi nincstelenek legmozgékonyabb elemei a kubikusok, földmunkások voltak. A nagy alföldi mezővárosokban sorra alakultak földmunkáskörök. 1891. május elsejének ünneplése Orosházán véres jelenetekbe torkollott, majd másnap Békéscsabán, júniusban pedig Battonyán csaptak össze a csendőrökkel a munkások. 1894-ben Hódmezővásárhely lett erőszakos események színtere. A rendőrkapitány a helyi munkásegyletben házkutatást tartott, majd az egylet vezetőjét letartóztatta. A felbőszült tömeg megostromolta a városházát, hogy kiszabadítsa vezérét. Szántó Kovács Jánost és 26 társát börtönbüntetésre ítélték.

 

1897-ben Várkonyi István megalapította a Független Szocialista Pártot, programjából a nincstelenek a nagybirtok kötelező kisbérletbe adását tették magukéává. 1897-98-ban felszínre törtek a paraszti földosztó mozgalmak.

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

asd

(asd, 2015.11.30 14:47)

asdasdasd